Berrima egy icuri-picuri kis település. Önmagában, talán inkább egy otthoni hangulatos kis falucskának mondanám. De nem ám olyan hangulatban! Itt mindenki mosolyog, és azért lakik ott, mert nyugalom, csend és béke van. Rengeteg kis kávézó, eldugott vintage üzletek, telis tele izgalmas tárgyakkal, ruhadarabokkal. Találtunk egy igazi kis eldukott csokiboltot is….Otthoni SugarShop cukor asztalait idézte nekem elő teljesen 🙂 Aranyos, kedves eladó, bármit kérdeztem, szivesen, mosolyogva válaszolt 🙂 Engem elvarázsolt az ottani csend, nyugalom és a házak stílusáról ne is beszéljünk. Kicsit mesebeli, kicsit talán túl sok, de öröm volt nézni, hogy telis tele minden virággal. Zöldövezet és a virágok szinei számomra itt mások, mint otthon. De pont ezért, olyan mesebeli ez a földrész! 🙂
Következő állomásunk Fitzroy Falls volt. Kiépített ösvényen kiértünk egy kilátóhoz, ahol elénk tárult egy hatalmas völgy, és egy kb. 80m-es vízesés. Én csak álltam, és néztem a gyönyörű sziklafalak véktelenjét, és gyönyörű zöld erdőt. Ez volt az első kilátó, ami a legközelebb esett a vízesés, így nem láttuk teljesen. De tovább sétálva, már szemből is láttuk a vízesést. Útközben egy hatalmas termeszvárat láttunk, ahol elképzelni sem tudom, hogy a hangyászsün hogy eszi ki a hangyákat belőle. Érdekes állatok itteni egyike, de olyan kis aranyos. Kiépített “túrista” út mellett hatalmas törzsű fák, amire csak saccolni mer az ember, vajon hány éve élhetnek, és nőhetnek már. Gyönyörű eukaliptuszok, amiknek a törzse úgy vedlik, mint egy kígyó, és méterekkel magasodik az ember feje fölé. Sokszor azt várja az ember, hogy melyik pillanatban lép ki a “dzsungelből” egy hatalmas dinoszaurusz. Persze ez nem történik meg, de tényleg olyan sűrű, és végeláthatatlan az erdő.
Estére még meghagytunk egy kis Wollongongot. Nem néztünk utánna, hogy hány óra körül jön fel a hold, de mindenki azt mondta, látnom kell egy igazi holdfelkeltét. Sajnos olyan igazi, tengerből feljövőset nem láttam, de azért a szépség, ebben az egyszerű naplemente-holdfelkelte duoban is megvolt. Egyik parton azt láttuk, hogy megy le a nap, és aranylik az ég, a másik oldalt pedig abba gyönyörködtünk, ahogy a hullámokon visszaverődik a holdfény. Mesés látvány volt 🙂
Kommentek